Római híd Tök község határában - tartja a legenda
Első - az ókori Rómával kapcsolatos - blogbejegyzésem.
Nyitottam egy új blog kategóriát, aminek a címe fiam javaslatára: "Roma invicta" avagy "Róma legyőzhetetlen", de "Meg nem hódított Róma"-kén is szokták fordítani.
Ezt a posztot nem akartam a vár és templomromoknál tett kirándulásaimról elnevezett "romtúráim" kategória közé betenni, egyébként is szándékozom majd felkeresni hasonló Rómával kapcsolatos helyeket, mint amilyenről most is szó lesz.
A Pest megyei Tök községnél már többször voltam a határban lévő templomromnál és az akkori történeti adatgyűjtések során bukkantam erre a hídra az egyik írásban, amit "római híd"-ként említenek.
Miután ez kellőképp felkeltette az érdeklődésemet, elmentünk és megnéztük a hidat, nem bántuk meg..
A hídról egy kép:

Most gyalog indultunk el a hídhoz, a fiammal ketten mentünk, velem tartott. Az autót a községben hagytuk. Gyönyörűen sütött a nap, de metsző, hideg szél fújt, a hó vakítóan fehérlett a megfagyott dűlőúton:

Később egy útelágazáshoz értünk, ahol jobbra kellett fordulnunk (a távolban a Budai hegyek):

A hídhoz már régebben is el akartam menni, akkor a községben érdeklődtem a boltban, utcán a helyiektől, hol van a "római híd", vagy a "Rossztó", de még csak nem is hallottak róla.
Valahogy betájoltam magam, de minden teljesen kudarcba fulladt, mivel elakadtam az autómmal a sárban és csak fél órás próbálkozás után tudtam valahogy kijönni belőle. Az út eleje pedig jónak tűnt.. Az autó jobb első kereke beásta magát, és belesüllyedt a kijárt nyomba, a jobb oldala felfeküdt az út szélére. Az akkori fényképet eltettem magamnak emlékbe. Tanulság: vizes időben nem érdemes nekiindulni. :)
Az elakadás (a kép nem adja vissza igazán a helyzetet, én ekkor már nyakig sáros voltam és traktorért akartam indulni):
Ennyit az első kudarcba fulladt útról, na de térjünk vissza a hídhoz..
Most sikeresen odaértünk, kb. 3 km-t kellett gyalogolni, ahonnan indultunk. Út közben egy kocogóval, majd szánkózó családdal is találkoztunk a határban. A kocogót kérdeztük, merre van a híd, de ő sem hallott róla. Érdekes, pedig a község egyik nevezetességeként van a híd említve.
Odaérve csak egy egyszerű hídnak tűnt, betonperemekkel.
Kép a hídról, a távolban Tök község:
Idézet a wikipédiából (Tök település leírásánál):
"A település és környéke az itt talált leletek szerint már a Római korban is lakott hely volt. A település központjától délkeletre található Rossz-tónál még ma is látható a kétlyukú, rómaiak által épített híd, és az általuk duzzasztott tó gátmaradványai. Ezen a hídon haladt át a „Nagy út"-nak nevezett római út, melynek egyes szakaszain a kőburkolat még ma is látható."
A wikipédia és más weboldalak is (amik gondolom a wikipédia szövegezését vették át) konkrétan rómaiak által épített hídként említik.
A híd alatt a Békás-patak csordogál. A mellette lévő bozótos néhol sűrű ugyan, de kis nehézséggel le lehet menni a híd mellé és néha a vízállástól függően alá is, innen vált igazán érdekessé:

Néha elbújt a nap, olyankor rögtön kicsit komorabbá vált a hely, főleg a híd alatt. Kifejezetten látványosak a régi kövek, amik a híd alapját, támfalait és alsó részét képezik, egyébként is szeretem a köveket.

Most alacsony volt a vízállás, így közvetlenül be lehetett menni a híd alá.
Itt már alatta, a falak kissé javítgatva vannak:


Nagyon kevés forrást találtam a hídról a neten. Egy Tök községet részletesebben bemutató oldalon találtam kisebb leírást, mást a wikipédia pár mondatán kívül semmit, még videót sem.
A talált oldal már óvatosabban fogalmaz a híddal kapcsolatban:
"A római kor emlékét idézi még a Rossztónál még ma is látható, a legenda szerint, rómaiak által épített kétlyukú híd, és az általuk duzzasztott tó gátmaradványai, valamint a római út maradványai, melynek egyes szakaszain a kőburkolat még ma is látható."
A tó már nincs meg. A helyiek, akiktől előzőleg érdeklődtem, a "Rossztó"-ról sem hallottak.
A híd, a rajta áthaladó út és a patakfolyás egy felülnézeti képen:
A kétlyukú híd egyik átfolyó része "szamárhátíves", a másik lyuk - ami alacsonyabban van és amin a patak most keresztülfolyt - faragott kövekből rakott. A híd javításait sajnos utólag betonnal végezték.
A faragott kövek, a híd tetején betonperem:


Egyedül az előzőekben említett oldalon találtam néhány képet a hídról. Azokon a képeken teljesen zavaros az alatta átfolyó víz és magasabb a vízállás is, a híd alá a pataktól be sem lehetett akkor menni.
Most alacsonyan folydogált a patak, a híd alatti oldalsó, földes, masszív peremen keresztül is lehetett menni:


Megnéztem a környéket régi térképeken, megtalálható rajtuk a híd is.
A Habsburg Birodalom (1869-1887) - Harmadik Katonai Felmérésének térképe (1:75.000):
( A hidat pirossal bekarikáztam. Biztosnak tartom, hogy ez az a híd, mivel a közelben a hídtól nem messze malom volt, amit szintén jelöl a térkép. A régi malom helyét kékkel jelöltem, a malom a leírásokban szerepel, a malom ki is van írva a térképen. Továbbá templomromot is jelöl a térkép, sárgával megjelöltem, erről írtam már külön bejegyzést régebben.)

Régi térképek forrása: mapire
Malom, valamint híd jelölése régi térképeken: (forrás: térképolvasás)
Magyarország (1782-1785) Első Katonai Felmérésének térképén:
// Ezen a még régebbi térképen is szerepel a híd és a malom is. Itt egy tó is látható, tövében a malommal, de ez a víz nem azonos véleményem szerint a "Rossztóval", mivel a gátmaradványok nem itt vannak és a régi Rossztó ennél lejjebb volt. (A hidat pirossal, a malmot kékkel jelöltem itt is)

Még egy utolsó térkép részlet, Habsburg Birodalom (1869-1887) Harmadik Katonai Felmérésének térképén ezen (1:25.000) méretarányban.
(a hidat pirossal, malmot kékkel jelöltem szintén. A Rossztó a térképen a 158-as szám körül, vagy alatt volt régen nagyjából )

Rossztó
"Egyedi tájérték. Már a római korban duzzasztottak itt halastavat, és még a török hódoltság idején is fizettek utána a tökiek halászati adót. A Békás-patak egyik legnagyobb esése ezen a szakaszon található. Nem véletlen, hogy vízimalom is működött itt az 1920-as évekig."
Kifejezetten a régi Rossztó területéről nem csináltam képet, de nagyjából be lehet a következő kettőn tájolni.
Az első képen a híd, a Rossztó a hídtól bal oldalon helyezkedett el. A gátmaradványok a kép felső részében lévő bozótkanyarulatnál vannak, legalábbis itt találtunk köveket, földhányásokat, ott duzzaszthatták fel a tavat régen. (jobbra fent Tök település)
A híd felől fényképezve, a Rossztó itt és jobb oldali irányban lehetett (balra a távolban halványan Budajenő település):
De vissza a hídhoz...
"A szájhagyomány szerint ezen a hídon, vagy valószínűleg elődjén, haladt át a “Nagy Útnak” nevezett római dűlőút. Az biztos, hogy később a Zsámbékot Budajenővel összekötő régi út a hídon keresztül vezetett."
Ha esetleg nem is így van, a híd a térképek alapján is alapjaiban legalább több száz éves. Részemről a szájhagyományban hiszek, a környékbeli római leletek alapján még inkább.
Ezeket a köveket nagyon is el tudom képzelni rómainak:

"A Perbálra vezető régi országút mentén nagyobb területű, feltáratlan római kori települést tartanak számon a régészek. A XIX. században számos lelet került elő a faluban a pannon provincia idejéből.
A római korból számos kisebb még feltáratlan település, vicus, illetve villa maradványait, temetőt ismerünk a Tökhöz tartozó közigazgatási területről, illetve Anyácsáról. Ma már biztosnak tűnik, hogy nemcsak átmenetileg települtek meg itt a települések lakói."
Tök község a híd felől:
A híd falainak egyes kövei kicsit közelebbről:



Érdekes az egyik kő:
Kövek a híd mellett a patakmeder oldalában:


A kétlyukú híd másik része, ez már kibetonozva, a talaj kicsit süppedős volt, néha feltételezem nagyobb a vízállás a patakban és olyankor itt is átfolyik a víz:

Itt mindkét nyílás látszik, tetején betonperem:
Közvetlenül a híd mellett a vízben volt egy kőből készült "valami", amit nem tudtam hova tenni, talán régi hídelem, díszkő, ilyesmire gondolok (ha nagyon akarom túráztatni a fantáziám, régi sírköveket is találtak a környéken):

Még két kép:


Egyébként a hídon keresztül megy át a Szent Jakab zarándokút, amit tábla is jelöl:

Amikor visszaindultunk keresztülvágva a megfagyott szántóföldön, néha néha még visszanéztünk:

A híddal kapcsolatban még annyit, nézegettem képeken régi római műemlékeket, hidakat, ahol többször is hasonló faragott kövekkel és boltívekkel találkoztam, mint itt, ennél a hídnál. A híd régészeti adatbázisban nem szerepel.
Mindenképpen érdemes volt eljönni és megnézni a hidat, helytörténészek, régészek hátha többet tudnak róla.
Ha valakinek van hozzáfűznivalója, írjon a bejegyzés alá a megjegyzés rovatba, érdekel, hátha megtudhatunk még esetleg valami közelebbit. Túrának tökéletes volt..
Történeti források: wikipédia, Tök Anno
Megpróbálok a végére betenni egy a hídnál készült rövid kis videót:
A bejegyzés készült:
2021.01.19.
Balays
Megjegyzés:
Egyéb blog bejegyzéseim más kategóriákban a blog.hu oldalán ( kattints rá):
ROMTÚRÁIM / vár és templomrom túrák, fényképekkel/
TÖREDÉKEK / múltbéli bejegyzések /