Pula - római amfiteátrum és egyéb római látnivalók // Horvátország
Horvátország, Pula // 2020. nyár
Nagyjából 15 éves vágyam teljesült, ami az volt, ha majd fiam nagyobb lesz, együtt elmegyünk Horvátországba nyaralni a tengerhez. A barátaimmal jártam régen ide erre a környékre egy időben, évente legalább egyszer.
A szállásunkat Pulában, direkt az amfiteátrumhoz közeli egyik kis utcában foglaltam le, mivel mindketten szeretjük a római dolgokat, a tenger után ez volt a kirándulás fő célpontja, az aréna.
Odafelé útközben érintettük Opatiját, ahol félreálltam az autóval és kiszálltam sírdogálni egy kicsit. Felszabadultak bennem az érzések, hogy a régóta tervezgetett "álmom" végül valóra vált és együtt itt lehetünk.
De térjünk a tárgyra.
A város, ahová megérkeztünk ( Pula, vagy Pola)
"A rómaiak az Isztriai-félszigetet i.e.177-ben foglalták el. A kolónia azonban i. e. 46-45-ben érte el a 30 000 fős létszámot. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Ekkor a város teljes neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea, amelyet Augustus lányáról, Iuliáról neveztek el."
A képen Pula egy része és a római amfiteátrum - (drón kép):
Nem gondoltam volna, hogy Pulában ennyi római épület és hagyaték van, a nyaralás során készült képekből így utólag próbálok bemutatni egyet-kettőt..
Az amfiteátrum
Az amfiteátrum a tenger mellett van. Augustus császár uralkodása alatt, időszámításunk előtt 27-től, időszámításunk szerinti 14-ig épült és a Római Birodalom öt legnagyobb arénáinak egyike volt.
Szintén egy drón kép az amfiteátrumról:
// A drónozást egyébként hamar befejeztem, miután a drón váratlanul önálló életre kelt és egyszer csak magától nekiindult a falnak. Hirtelen felnyomtam az egyik irányító kart, amitől emelkedni kezdett és mire odaért a falhoz, már felette elrepült, így nem zuhant a turisták közé. Ezért nappal csak négy képet tudtam a magasból csinálni, ezen kívül este még egyet.//
"Eredetileg négy szintes és 23.000 néző befogadására volt alkalmas az amfiteátrum. A nézők egyik fele ülve, míg a másik fele állva nézte végig a gladiátorok élet-halál harcát. Egy komplett tetőszerkezet is rendelkezésre állt. Nyáron árnyékolókkal védekeztek a tűző napsütés ellen, míg rossz időben ponyvát húztak az amfiteátrum fölé, így minden időben mehetett a küzdelem a porondon."
Ennyire van közel a tengerhez:
"Elsősorban gladiátor viadalokat rendeztek az amfiteátrumban, de harcászati, vadászati bemutatók és nyilvános törvénykezések helyszíne is volt."
Az amfiteátrum pincéjében ahol régen gladiátorok vártak a küzdelemre, elméletileg most festmények vannak és szőlészeti, valamint olívabogyó kiállítás. (a pincében sajnos nem voltunk, utólag olvastam róla)
Az amfiteátrum késő este:
A pulai amfiteátrum ami a legjobban megmaradt, összehasonlítva a másik, kb. 200 római amfiteátrumhoz képest.
Nappali képek, kívülről:
"Ritka példája az egyedülálló műszaki és technológiai megoldásoknak. Mivel félig domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli oldala viszont három. Az Amfiteátrum és a belsejében található küzdőtér is ellipszis alakú."
Ez a kép már bent az arénában készült, sokáig üldögéltem a lépcsőkön és csak néztem a sétáló embereket:
A következő képen látszik a "lelátó" is:
Maszkban lehetett egyébként csak bemenni a covid járvány miatt. Ide egyedül mentem, fiam a szálláson aludt, nem bírtam magammal rángatni. De később ő is megnézte az arénát.
További képek az amfiteátrum belsejéből, ahol sokat mászkáltam és nézelődtem, de közben fényképezgettem, éppen ami megtetszett:
Itt még az árnyékom is látszik:
Az amfiteátrum késő este, amikor elmentünk mellette, útközben a belváros felé:
Szóval ezt mindenképpen meg kellett nézni. A környéke is nagyon klassz, bármikor visszamennék.
Egy kis kitérő...
A következő két képen a szállásunk kívülről, ahol laktunk néhány napig. Egy belső udvaros terasz is tartozott hozzá, ami pont látszik a következő képen:
A szállásunk nappalija és kijárat az erkélyre:
A szállásunk is teljesen jó volt, sokat üldögéltünk kint az erkélyen, de erről ennyi elég is volt. :)
A fórum és az Augustus templom
A másik kedvencem az Augustus templom volt.. Pula főterén van, a mellette lévő zászlós épület a városháza. Most olvastam az előbb, hogy a városháza is milyen "múltú" épület..
"A városháza a Fórumon, az Augustus templom mellett található. Más néven Podeszta-palotának hívják, Vitreus Podeszta után, aki 1296-ban építtette. Itt ülésezett a helyi városvezetés, a velencei uralom alatt pedig itt lakott a herceg. Napjainkban Polgármesteri hivatalként működik. Több évszázadon keresztül építették (X. századtól a XVI. századig), ezért több építészeti stílusjegyet is felismerhetünk, mint például a román stílust vagy a reneszánszt. A homlokzatot a XVI. században újították fel."
Az ókorban és a középkorban Pula főtere a Fórum volt, ami Kr.e. az I. században épült:
"A Fórum volt a mindennapi és a vallási élet központja, de az adminisztráció és a jogi döntések is itt születtek. Az Augustus templomot (horvátul: Augustov Hram, angolul: temple of Augustus pula) a Fórumon emelték az I. században. Funkciója többször is változott az évek alatt: a pogány korszak végeztével katolikus templom lett, későbbiekben magtár volt, majd a XIX. századtól kezdve múzeumként üzemelt. 1944-ben Pula bombázása következtében teljesen elpusztult. 1945 és 1947 között újjáépítették."
Ezek szerint ez egy újjáépített templom. Hm, pedig eddig azt hittem, hogy eredeti formájában maradt meg.
Az Augustus templomnál lévő angol nyelvű tájékoztató tábla:
Az Augustus templom múzeumként működik, ahol legfőbbképpen kőszobrok vannak kiállítva.
Képek a templom belsejéből:
Meglepően kicsi volt a templom belső tere és elég hűvös is volt bent, ha jól emlékszem.
Ez itt talán egy sírkő lehet, ami az ajtó mellé volt állítva:
Kép az Augustus templomról, oldalról:
Itt az Augustus templomban egyébként vettem egy papirusztekercset, ami egy régi térképet ábrázolt. Ez a papirusztekercs a kirándulás közben köddé vált, egyszer csak nem volt meg. Hogy hová lett, sosem fog már kiderülni...
Sergius diadalív
A Sergius diadalív szintén lenyűgöző volt, amit "Aranykapu"-nak is neveznek. Pula óvárosában található, emeletes lakóházak és kiülős, teraszos éttermek mellett, ahol nyüzsögtek az emberek:
A Sergius diadalívet a fennmaradt adatok alapján a Sergius család i.e. 29 és i.e. 27 között a saját pénzén építette. Ezt a pénzt a család három testvére adta össze hálából, mivel jelentős pozíciókat töltöttek be annak idején Pula életében. A diadalív a XIX. századig a városfal részét képezte, de ekkor a város terjeszkedése miatt a városfalat elbontották, de a kaput meghagyták emlékül.
Képek az Aranykapuról:
Még egy távolabbi kép:
A következő fényképeken lévő helyeknek most kellett utánanéznem és azonosítanom - így több mint fél év elteltével - hogy egyáltalán mik is voltak azok..
Porta Gemina - kettős kapu
Éppen építkezés volt mellette, de azért lefényképeztem:
"A kettős kapu (Porta Gemina) az egyik kapu, amely megmaradt a városi fal lerombolása után a 19. században. Ez a kapu a 2. századból származik, a város legrégibb kapuja. A kaputól nem messze a régi városi fal egy maradványa áll."
Még egy hasonló kép a kettős kapuról:
Pl. a következő fényképeken már nem is tudom mi látható, mert éjjel csak úgy belebotlottunk.... De hátha valaki tudni fogja, mi lehetett a következő hely:
A mellette lévő tájékoztató táblán nagyjából az áll, hogy a régészeti feltárások számos kulturális korszak maradványait fedezték fel Pula történelme során.
A tájékoztató tábla angol szövegrésze:
Pula városáról további néhány érdekesség:
- I. (Endre) András magyar király fia, Salamon (1063-1074) magyar királyt a legenda szerint a helyi Mária mennybevétele székesegyházban temették e
- Itt született Horthy István kormányzóhelyettes
- Pulában 20 erődből álló erődrendszer található, amelyet a XIX. században az osztrákok építettek ki, amikor hadikikötő volt.
"A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok foglalták el a régiót. Ők 60 évig uralkodtak a vidéken, amikor Póla a Ravennai uradalomhoz került. Ez idő alatt a város fejlődni kezdett a bizánci tengerészeknek köszönhetően, akik a várossal kereskedtek. A Szűz Mária-székesegyházat ekkor kezdték el építeni.
A szlávok a 7.században érkeztek.
788-ban a frankok hódították meg a várost, akik Isztriai Őrgrófság székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A velenceiek 1148-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a pisaiak bevették a várost, azonban a velenceiek rövid időn belül visszafoglalták.
1238-ban IX Gergely pápa szövetségbe gyűjtötte Genovát és Velencét a császárság ellen ill. később Pisa ellen. Póla Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek 1243-ban kifosztották. 1267-ben majd 1397-ben le is rombolták Pólát.
Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek (1258-1271), majd a 13-14. század fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város fölötti fennhatóság megszerzéséért.
