Azóta más fórumon több hozzászólást kaptam, ezekből beemelek, esetleg akit érdekel a híd, akkor az eltelt időben ilyen információk érkeztek, amiket később esetleg fel lehet használni:
1. !!
"A Zsámbéki Lámpamúzeum "gazdája" Borus Feri bácsi biztosab többet tud a hídról!"
2.
"A kő sokat nem fog mondani, mert rómaiak is ismerték már ugyanazokat a kézi vésőket amiket most is használunk és 200 éve is használtak. A fuga eredeti habarcsából kéne kipiszkálni és az összetételét megnézni."
3.
"A híd alapja a római korból származik. Nagyapámmal a 60-as években arra jártunk. Nagyapám, dédapám, ükkapám kőműves és kőfaragó mesterek voltak. A zsámbéki, töki, stb. temetőkben található régi homokkő sírok túlnyomó része az ő munkájuk. Náluk jobban senki sem értett a kövekhez messze és távol! A családi hagyomány szerint ők a kövek megmunkálását "érdekesnek" mondták, és "nagyon régi" munkának. A nagyon régi alatt "biztos van ezeréves is" időt értettek."
@iovialis:
Majd mindenkeppen ird meg hogy kesobb mire jutottal, nagyon erdekel.
Nem vagyok otthon, holnap majd irok ide, van egy ket ujabb informacio azota a hid vonatkozasaban, hatha fontos lehet.
@l.balays: Tavasszal, viszonylag szárazabb időben, de még a vegetációs időszak kezdete előtt érdemes a környéket megnézni. Nem tervezek ennyire előre, de fejben tartom, hátha adódik rá lehetőség. (Addig még utána fogok kérdezni ennek-annak.) Mivel szakterületembe vág, nagyon felkeltette az érdeklődésemet a bejegyzés.
Azt tegnap elfelejtettem leírni, hogy a parabolikus ívnyílást viszont nem csak rómaikorinak nem tudom elképzelni, de középkorinak sem. A rómaiak a hidak, vízvezetékek, amfiteátrumok építésekor körcikkes íveket használtak (ebből a szempontból még a másik, kváderes ív is véleményes), szóval tényleg gyanús.
@iovialis:
a gátmaradványoknál kellene a köveket jobban megnézni. Az is beszédes lehet egy szakértőnek, azt talán kevésbé javithatták, mint itt a hidat.
@iovialis:
köszi a nagyon érdekes és tartalmas hozzászólásod.
A telefonnal ilyen fényképekre futotta :)
A bozótban a gátmaradványoknál fotóztam kőrakásokat, de a patak partjára ott már nem mentünk le mert átázott a hótól a cipőm.
Ez egy kis hidacska, a régi térképek is kis hídként tüntetik fel, a nagyobb vagy más szerkezetű hidakat másképp jelölték, vagy jelölik a térképeken.
Az útvonalat néztem én is rajzokon, az mintha lejjebb futhatott volna, de akár itt is mehetett, talán..
Környe elhelyezkedéséhez próbáltam viszonyítani.
Nem vágom a témát, csak annyira, amennyit a napokban olvastam róla.
A malomnál meg külön felduzzasztották a malom miatt a vizet.
Itt a hídtól lejjebb eső részen a tavat duzzasztották fel és mint olvashattuk, a török időkben még halásztak itt..
A köveket meg kellett volna nézni jobban, egyenként is akár. Hátha akadt volna közte valamilyen felirattal, vagy akármivel..
Korrekt a bejegyzés, a képek lényegretörőek és megfelelő minőségűek. Azért a személyes szemrevételezést semmi nem múlhatja felül... Alkalomadtán szívesen megnézném személyesen is. (Első ránézésre a falszerkezet gyanúsan rómaias!...)
Jó pár hasonló hidacska van az országban, amit a (többnyire lokális) hagyomány "római hídként" tart számon. Az építésmódjuk nem egységes, de több köztük a kőből készült, mint a téglaszerkezetű. Utóbbiakról elvileg könnyebb megállapítani, hogy legalább az idők során bekövetkezett javítások mellett megmaradt magjuk római-e, mivel a római téglákat meg lehet különböztetni a közép- és újkoriaktól. (Optimális esetben a habarcs milyensége is árulkodó.)
Az, hogy természetes vízfolyás felduzzasztásával mesterséges tavat hozzanak létre, szintén nem idegen a rómaiaktól, ilyen is számos van a Dunántúlon. Ezt gyakran azért nehéz egyértelműsíteni, mert pl. van olyan, ahol római kövekből készült a duzzasztógát támfala - árulkodó viszont, hogy a létrejött vízszint részben elfedi a parti római kultúrszintet. Ilyen gátat, sőt, több kisebb tóból álló láncot is láttam már, melyek viszont egyértelműen középkoriak voltak.
A szintek az egykori Rossz-tó esetében elég érdekesek, mivel a hídtól északra lévő területen a víz mindkét oldalán lévő lelőhelyek mintha igazodnának a 170-175 méteres tengerszint feletti magassághoz - a beazonosítptt telepek között van római is, ez utalhatna arra, hogy akár lehetett is akkoriban a helyen konkrét felduzzasztott tó.(Viszont van bronzkori telep is köztük.) A telepített malmok a középkorban jelennek meg, és mindenütt ezek a legerősebb indikációi a vízduzzasztásoknak.
A római út kérdése is érdekes, utánanézek majd, hogy lehet-e szó az Aquincum-Moge(n)tiana-Savaria útról; ez a nyomvonalszakasz lehet esélyes, mint beazonosítottnak tartható belső, tartományi főútvonal. Meg merem kockáztatni, hogy a rómaiak jobban megépített hidakat csak a fontos belső utakon építettek, mivel a helyi gazdálkodáshoz szükséges útvonalak nagyságrenddel kisebb forgalmát a lényegesen egyszerűbb és olcsóbb fahidak is megfelelően szolgálták. Az "országos" jelentőségű utakat viszont a hadsereg építette és tartotta karban, az ezekhez tartozó műtárgyakkal (töltések, támfalak, hidak, vízátereszek, útállomások) együtt, ezek állami (ami: "tartományi") infrastrukturális beruházások voltak, masszívabb költségvetéssel, egyszersmind nagyobb eséllyel az időtállóbb kivitelezésekre.
@Sima1:
Köszönöm :)
Tök község felé az utóbbi időben többször jártam, a templomrom végett. Amikor annak olvastam utána, akkor találkoztam ezzel a híddal az egyik írásban.
Szerintem a régészek tudják, helytörténészek meg végképp, úgy gondolom.
Eddig leginkább templomromokat látogattam, az utóbbi időben kutatgatok kicsit utánuk, utólag, ahol voltam éppen.
Egy hellyel kapcsolatban lehetne hónapokig is akár adatgyűjtést végezni. De ezt a hidat mindenképpen érdekesnek tartottam. Ez nem cikk, amatőr kiránduló vagyok, csak próbáltam bemutatni a helyet a saját élményeim alapján, mint ahogy a többit is a másik kategóriában.
Ide annyira nem sűrűn fogok bejegyzéseket írni, de vannak már terveim, hova megyek, illetve miről fogok írni majd valamit.
Régi térképeket nagyon érdekes nézegetni, most találkoztam velük nemrég, hogy ilyenek is vannak hozzáférhető formában... Régészek szerintem túl vannak terhelve és nem igazán érik utol magukat, egy helytörténésznek szerintem több ideje lenne vele foglalkozni elsődlegesen.
Érdekes témát találtál, jól sikerült a személyes élménybeszámolóval egybekötött cikk. Jó volt olvasni. A térképes történeti források beemelése külön tetszik, látszik, hogy sokat foglalkoztál vele. Mennyire másként használták a tájat több száz évvel ezelőtt. Jeleneleg csak szántóföldek mindenfelé, a patakot is csak egy keskeny erdősáv kiséri. Mennyi műtrágya, növényvédőszer mosódik évtizedek óta a folyó-, álló- és talajvizeinkbe...
Érdemes lenne római korral foglalkozó régésznek eljuttani az írást.
l.balays 2021.01.22. 11:36:55
üdv. Nah, hazaértem. :)
Azóta más fórumon több hozzászólást kaptam, ezekből beemelek, esetleg akit érdekel a híd, akkor az eltelt időben ilyen információk érkeztek, amiket később esetleg fel lehet használni:
1. !!
"A Zsámbéki Lámpamúzeum "gazdája" Borus Feri bácsi biztosab többet tud a hídról!"
2.
"A kő sokat nem fog mondani, mert rómaiak is ismerték már ugyanazokat a kézi vésőket amiket most is használunk és 200 éve is használtak. A fuga eredeti habarcsából kéne kipiszkálni és az összetételét megnézni."
3.
"A híd alapja a római korból származik. Nagyapámmal a 60-as években arra jártunk. Nagyapám, dédapám, ükkapám kőműves és kőfaragó mesterek voltak. A zsámbéki, töki, stb. temetőkben található régi homokkő sírok túlnyomó része az ő munkájuk. Náluk jobban senki sem értett a kövekhez messze és távol! A családi hagyomány szerint ők a kövek megmunkálását "érdekesnek" mondták, és "nagyon régi" munkának. A nagyon régi alatt "biztos van ezeréves is" időt értettek."
Továbbá felhivták a figyelmemet római hidakra, ellenben ezek között több hasonlót is találtam, mint amiben a bejegyzésben szó van, mint pl.:
- Pont de Pierre
- Ponte del Tirso
- Ponte Etrusco
Ezen az oldalon van római hidak listája képekkel:
en.wikipedia.org/wiki/List_of_Roman_bridges?fbclid=IwAR1TFMsH4NM-52uxPR6rWJaBtKS3Nnp4p6D8Zux_-aO3PhD8_dCY7H1fI2w
Egyébként a bejegyzésben szereplő híd íve tényleg sokkal nyújtottabb, mint általában a római hidak esetében, a képek alapján.
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda
l.balays 2021.01.21. 19:21:53
Majd mindenkeppen ird meg hogy kesobb mire jutottal, nagyon erdekel.
Nem vagyok otthon, holnap majd irok ide, van egy ket ujabb informacio azota a hid vonatkozasaban, hatha fontos lehet.
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda
iovialis 2021.01.21. 12:45:59
Azt tegnap elfelejtettem leírni, hogy a parabolikus ívnyílást viszont nem csak rómaikorinak nem tudom elképzelni, de középkorinak sem. A rómaiak a hidak, vízvezetékek, amfiteátrumok építésekor körcikkes íveket használtak (ebből a szempontból még a másik, kváderes ív is véleményes), szóval tényleg gyanús.
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda
l.balays 2021.01.20. 23:06:07
a gátmaradványoknál kellene a köveket jobban megnézni. Az is beszédes lehet egy szakértőnek, azt talán kevésbé javithatták, mint itt a hidat.
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda
l.balays 2021.01.20. 23:03:33
köszi a nagyon érdekes és tartalmas hozzászólásod.
A telefonnal ilyen fényképekre futotta :)
A bozótban a gátmaradványoknál fotóztam kőrakásokat, de a patak partjára ott már nem mentünk le mert átázott a hótól a cipőm.
Ez egy kis hidacska, a régi térképek is kis hídként tüntetik fel, a nagyobb vagy más szerkezetű hidakat másképp jelölték, vagy jelölik a térképeken.
Az útvonalat néztem én is rajzokon, az mintha lejjebb futhatott volna, de akár itt is mehetett, talán..
Környe elhelyezkedéséhez próbáltam viszonyítani.
Nem vágom a témát, csak annyira, amennyit a napokban olvastam róla.
A malomnál meg külön felduzzasztották a malom miatt a vizet.
Itt a hídtól lejjebb eső részen a tavat duzzasztották fel és mint olvashattuk, a török időkben még halásztak itt..
A köveket meg kellett volna nézni jobban, egyenként is akár. Hátha akadt volna közte valamilyen felirattal, vagy akármivel..
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda
iovialis 2021.01.20. 22:23:22
Korrekt a bejegyzés, a képek lényegretörőek és megfelelő minőségűek. Azért a személyes szemrevételezést semmi nem múlhatja felül... Alkalomadtán szívesen megnézném személyesen is. (Első ránézésre a falszerkezet gyanúsan rómaias!...)
Jó pár hasonló hidacska van az országban, amit a (többnyire lokális) hagyomány "római hídként" tart számon. Az építésmódjuk nem egységes, de több köztük a kőből készült, mint a téglaszerkezetű. Utóbbiakról elvileg könnyebb megállapítani, hogy legalább az idők során bekövetkezett javítások mellett megmaradt magjuk római-e, mivel a római téglákat meg lehet különböztetni a közép- és újkoriaktól. (Optimális esetben a habarcs milyensége is árulkodó.)
Az, hogy természetes vízfolyás felduzzasztásával mesterséges tavat hozzanak létre, szintén nem idegen a rómaiaktól, ilyen is számos van a Dunántúlon. Ezt gyakran azért nehéz egyértelműsíteni, mert pl. van olyan, ahol római kövekből készült a duzzasztógát támfala - árulkodó viszont, hogy a létrejött vízszint részben elfedi a parti római kultúrszintet. Ilyen gátat, sőt, több kisebb tóból álló láncot is láttam már, melyek viszont egyértelműen középkoriak voltak.
A szintek az egykori Rossz-tó esetében elég érdekesek, mivel a hídtól északra lévő területen a víz mindkét oldalán lévő lelőhelyek mintha igazodnának a 170-175 méteres tengerszint feletti magassághoz - a beazonosítptt telepek között van római is, ez utalhatna arra, hogy akár lehetett is akkoriban a helyen konkrét felduzzasztott tó.(Viszont van bronzkori telep is köztük.) A telepített malmok a középkorban jelennek meg, és mindenütt ezek a legerősebb indikációi a vízduzzasztásoknak.
A római út kérdése is érdekes, utánanézek majd, hogy lehet-e szó az Aquincum-Moge(n)tiana-Savaria útról; ez a nyomvonalszakasz lehet esélyes, mint beazonosítottnak tartható belső, tartományi főútvonal. Meg merem kockáztatni, hogy a rómaiak jobban megépített hidakat csak a fontos belső utakon építettek, mivel a helyi gazdálkodáshoz szükséges útvonalak nagyságrenddel kisebb forgalmát a lényegesen egyszerűbb és olcsóbb fahidak is megfelelően szolgálták. Az "országos" jelentőségű utakat viszont a hadsereg építette és tartotta karban, az ezekhez tartozó műtárgyakkal (töltések, támfalak, hidak, vízátereszek, útállomások) együtt, ezek állami (ami: "tartományi") infrastrukturális beruházások voltak, masszívabb költségvetéssel, egyszersmind nagyobb eséllyel az időtállóbb kivitelezésekre.
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda
l.balays 2021.01.20. 19:13:33
Köszönöm :)
Tök község felé az utóbbi időben többször jártam, a templomrom végett. Amikor annak olvastam utána, akkor találkoztam ezzel a híddal az egyik írásban.
Szerintem a régészek tudják, helytörténészek meg végképp, úgy gondolom.
Eddig leginkább templomromokat látogattam, az utóbbi időben kutatgatok kicsit utánuk, utólag, ahol voltam éppen.
Egy hellyel kapcsolatban lehetne hónapokig is akár adatgyűjtést végezni. De ezt a hidat mindenképpen érdekesnek tartottam. Ez nem cikk, amatőr kiránduló vagyok, csak próbáltam bemutatni a helyet a saját élményeim alapján, mint ahogy a többit is a másik kategóriában.
Ide annyira nem sűrűn fogok bejegyzéseket írni, de vannak már terveim, hova megyek, illetve miről fogok írni majd valamit.
Régi térképeket nagyon érdekes nézegetni, most találkoztam velük nemrég, hogy ilyenek is vannak hozzáférhető formában... Régészek szerintem túl vannak terhelve és nem igazán érik utol magukat, egy helytörténésznek szerintem több ideje lenne vele foglalkozni elsődlegesen.
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda
Sima1 2021.01.20. 18:25:22
Érdekes témát találtál, jól sikerült a személyes élménybeszámolóval egybekötött cikk. Jó volt olvasni. A térképes történeti források beemelése külön tetszik, látszik, hogy sokat foglalkoztál vele. Mennyire másként használták a tájat több száz évvel ezelőtt. Jeleneleg csak szántóföldek mindenfelé, a patakot is csak egy keskeny erdősáv kiséri. Mennyi műtrágya, növényvédőszer mosódik évtizedek óta a folyó-, álló- és talajvizeinkbe...
Érdemes lenne római korral foglalkozó régésznek eljuttani az írást.
Bejegyzés: Római híd Tök község határában - tartja a legenda